Veszprém, Magyarország egyik legrégebbi városa és a Veszprém megyei járás központja, egyetemi város és „a királynék városa” néven is ismert. 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa címet is elnyerte. Veszprém alapítása a magyar állam születésének idejére tehető; az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt az ország legkorábbi kővárai közé tartozik, melyeket Géza fejedelem idején építettek, amikor a földvárak még elterjedtebbek voltak.

A város jelentős szerepet játszott a kereszténység elterjedésében Magyarországon, és 1009-ben itt jött létre az ország első püspöksége. I. István király Veszprémet feleségének, Gizella királynénak ajándékozta, így lett a város a mindenkori magyar királyné birtoka. A veszprémi püspök koronázta a magyar királynékat, amiért Veszprém megkapta a „királynék városa” elnevezést.

A Magyar Királyság első egyeteme is Veszprémhez kötődik. A város az 1526-os mohácsi csatát követően egészen 1684-ig váltakozva került oszmán és Habsburg uralom alá. Bár a törökök 1552-ben kifosztották Veszprémet, az elfoglalást nem tudták tartósan fenntartani, így a Balatontól északra fekvő vidék továbbra is a Magyar Királysághoz tartozott. A város a Habsburg Birodalom, majd később az Osztrák–Magyar Monarchia része lett. A második világháború végén a 3. Ukrán Front szovjet csapatai foglalták el a várost, de a várnegyed épen maradt.

Látnivalók a várnegyedben

• Veszprémi Érseki Főszékesegyház
• Gizella-kápolna: a város legrégebbi középkori épülete
• Várkút: 41 méter mély kút a Gizella-kápolna előtt
• Érseki Palota: késő barokk építmény a Szentháromság téren
• Szentháromság-oszlop: 1750-ben épült barokk alkotás
• Szent György-kápolna: 10. századi romok a székesegyház mögött
• I. István király és Gizella királyné szobra a várhegy északi fokán
• Várkapu (Hősi kapu): az I. világháború halottainak emlékműve
• Tűztorony

A város festői Séd-patak völgye körülöleli az ezeréves várnegyedet és a teljesen felújított Veszprémvölgyet, ahol sétányok, pihenők, játszóterek és vendéglátóhelyek várják a látogatókat. A sétaútvonal a Várhegyet és a Benedek-sziklát megkerülve a Viadukt alatt vezet az állatkert melletti Betekints-völgy kirándulóhelyeire.

A Séd patak 70 kilométer hosszú, a Bakonyban ered, és a veszprémvölgyi völgyekben folytatja útját a Várhegy körül. A Séd fölött tizenkét közúti és egy vasúti híd ível át; a legismertebb a Szent István völgyhíd, az ország első és egyik legszebb ívszerkezetű hídja, amely a város szimbóluma is lett.

Forrás és további információk Veszprémről és a látnivalókról : Wikipédia