Esztergom iskola- és kikötőváros a Duna jobb partján a Pilis hegység lábánál, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben. Fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokás nevezni, emellett a római katolikus egyház magyarországi központja. Főszékesegyháza Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az ország leggazdagabb egyházi kincstára, ami világviszonylatban is kiemelkedő gyűjteményekkel rendelkezik.

A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai. Valamennyiből hévízzel kevert karsztvíz tör fel, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Esztergomban a Duna 18 km hosszan terül el.

A Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a Szlovákiai Párkánnyal. Az 1895-ben elkészült híd 518 méter hosszú, 12 méter széles. Az elmúlt évtizedek során a Mária Valéria híd többször megrongálódott, használhatatlanná vált. Utoljára akkor, mikor a visszavonuló német csapatok 1944 decemberében felrobbantották. Az újjáépítésre fél évszázadot, pontosabban 57 évet kellet várni.

A Központi Kávéház (Szamos Cukrászda) Esztergom belvárosában található a Vörösmarty utca és a Rákóczi tér sarkán. A Lindtner Henrich által 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei alatt. Utoljára 2006-ban újították fel, de még ma is őrzi a századfordulós kávéházak hangulatát. Lindtner hosszasan tanulmányozta a bécsi kávéházakat, és azok alapján akart egyet alapítani Esztergomban is. A bútorokat, berendezéseket és az üvegeket Bécsből hozatta. A porcelánt Csehországból, a kávéfőző edényeket Törökországból.

A több mint 50 méter magas Esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll. Esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a Bazilikával együtt. A jelenleg is látható lakóépületeket III. Béla király parancsára építették külhoni építőmesterek, ezzel alakult ki a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye.

Az Esztergomi Bazilika 1822 – 1869 között épült klasszicista stílusban.  Építését Rudnay Sándor prímás kezdte meg 1822-ben, melyet 1831-ben bekövetkező haláláig folytatott. A várhegyen magasodó bazilika hossza 118 méter, szélessége 49 méter, magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter, mellyel Magyarország legmagasabb épülete. Középen elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található. A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.

Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad észak-déli irányba, egészen a Vízivárosig. A sétány összeköti Esztergom turisztikai szempontból fontosabb területeit. A történelmi Esztergomot Széchenyi térrel, valamint a Vízivárost a bazilikával és a Várheggyel.

A Szent István tér a főszékesegyház előtt, a Várhegyen terül el. A tér elnevezése az idők folyamán többször változott. Kezdetben Káptalan térnek nevezték, majd két különböző nevet adtak a tér két végének. A nyugati vége a Bazilika tér lett, keleti vége pedig a Káptalan tér.

A Széchenyi tér Esztergom főtere, mely eredetileg a város piactere volt. A teret 1717-ben Főtérnek nevezték el, ekkor töltötték fel földel és vezették el a vizet.

A Szent Anna templomot a Bazilika kicsinyített másának szánták. A közismert nevén kerektemplom Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú római katolikus templom.
 Forrás : Wikipédia, Orszagjaro.net