Győr (latinul: Arrabona) a Nyugat-Dunántúli régió központja, 1009-óta pedig a Győri egyházmegye központja. Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa (barokk belváros) Győr „a folyók városa” is, ugyanis a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült, amely a település kialakulását és fejlődését nagyban elősegítette.

A Honfoglalás után, I. István 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben lett a központja, amikor is elkészült a székesegyház. Győr a török háborúk idején, Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, ezért felbecsülhetetlen katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a várost az olasz építők tervei alapján építették át és bővítették erőddé. 1809-ben itt zajlott le a napóleoni háborúk egyetlen magyarországi területén lezajlott csatája, a győri csata.

1855-ben először kapott a város vasúti összeköttetést Béccsel, majd 1876-ban újabb vasúti összeköttetést létesítettek Győr és Sopron közé. A második világháború utáni újjáépítés nehézkes volt a vasfüggöny határának közelében. Ma Győr mintegy 130.000 fős lakossal és három egyetemmel rendelkezik. A határok megnyitása óta a város politikailag és gazdaságilag is felértékelődött az előnyös Bécs-Budapest-Pozsony városháromszög fókuszú elhelyezkedése miatt. 2003 óta a Centrope európai régió része.

Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. A város másik nagy folyója a Rába: ennek szabályozását 1893-ban fejezték be. A harmadik folyó a Rábca. Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót, rekonstrukcióját pedig a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el. Az egyházi műemlékek az ezeréves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. Forrás : Wikipédia