A villámmal jelölt programok szezonálisak, vagy csak korlátozott számú alkalommal kerülnek megrendezésre. Annak érdekében, hogy kínálatunk friss és változatos maradjon, ezekhez a programokhoz egyszerűbb leírásokat biztosítunk. Ezáltal több időnk marad, amit felhasználva több új programot tudunk indítani.
Visegrád a Dunakanyar egyik legfestőibb pontján elterülő, rendkívüli történelmi múlttal rendelkező város, amelynek stratégiai szerepe már az ókorban megalapozódott. A modern Visegrád alapjait IV. Béla király rakta le a 13. század közepén, amikor a királyné ékszereinek árából felépíttették a ma is ikonikus kettős várrendszert, vagyis a hegytetőn magasodó Fellegvárat és a Duna menti kereskedelmi utat ellenőrző Alsóvárat a monumentális Salamon-toronnyal.
A város igazi aranykora az Anjou-házi uralkodókhoz, valamint Hunyadi Mátyáshoz köthető. Károly Róbert a 14. század elején ide helyezte át a királyi udvart, és megkezdte a pazar Duna-parti palotakomplexum kiépítését, amely 1335-ben a magyar, a lengyel és a cseh uralkodó történelmi jelentőségű királytalálkozójának adott otthont, megteremtve a mai Visegrádi Négyek politikai együttműködésének szellemi alapját. A 15. század végén Mátyás király és Aragóniai Beatrix itáliai mintára késő reneszánsz stílusban építtették újjá a palotát, amelyet teraszos kertekkel, loggiákkal és vörösmárvány szökőkutakkal díszítettek, kivívva a kortárs európai diplomaták csodálatát, akik egyenesen a „földi paradicsomként” hivatkoztak a királyi székhelyre.
A mohácsi vészt követő török hódoltság és a folyamatos ostromok mindent romba döntöttek, majd a 18. század elején a Habsburgok parancsára a vár megmaradt falait is felrobbantották, hogy megakadályozzák a kurucok fészkelődését. Az elnéptelenedő vidéken a hegyről lezúduló föld és a sűrű vegetáció évszázadokra teljesen eltemette a reneszánsz palotát. A város újjászületése a 20. század harmincas éveiben indult meg Schulek János vezetésével, akinek régészeti szenzációként sikerült kiásnia a föld alól a palota romjait. A folyamatos rekonstrukcióknak, a megelevenedő lovagi tornáknak és a páratlan panorámának köszönhetően Visegrád ma Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelye és leglátogatottabb kulturális turisztikai központja.
A visegrádi királyi palota a 14–15. században épült udvari komplexum, amely eredetileg királyi házként indult, majd palotává fejlődött. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának része, és a középkori magyar udvari élet egyik legfontosabb régészeti emléke. A palota különösen Mátyás király idején vált híressé mint reprezentatív rezidencia.
Salamon torony
A Salamon-torony a visegrádi alsóvár 13. században épült lakótornya, amely a fellegvárral együtt védelmi rendszert alkotott. Nevét a hagyomány Salamon királyhoz köti, és később királyi szálláshely, majd raktár is volt. Ma kiállítótérként működik, ahol Visegrád történetét és a királyi palota emlékeit is bemutatják.
Ezúttal sétahajóval utazunk Visegrádra, ahol a Duna-partról indulva a Salamon-torony és a Királyi palota felfedezésére indulunk. A Budapest–Szentendre–Leányfalu–Tahitótfalu–Visegrád kirándulóhajó a Dunakanyar legszebb településeit köti össze. A több mint 3 órás hajóút során gyönyörű dunai panoráma, történelmi látnivalók és természeti szépségek várják az utasokat, többek között Visegrád híres Fellegvára és a Salamon-torony.
Reggel 07:45-kor találkozunk a Deák téri M3 metróállomás előtti részen. Innen 07:50-kor sétálunk át a Vigadó téri hajóállomásra, ahol megvásároljuk a hajójegyeket, majd felszállunk a hajóra. (a hajó reggel indul naponta egy alkalommal, napközben nincs már másik járat)
A sétahajó 08:30-kor indul Visegrád irányába, és várhatóan 11.50-re érkezik meg. A kikötőből a sétány felé vesszük az irányt, majd a Királyi palotához gyalogolunk el. Itt megvesszük a belépőjegyeket majd megnézzük a Mátyás király múzeumot, a palota épületeit és a történelmi látnivalókat.
Innen továbbhaladunk a Salamon-toronyhoz és itt is megtekintjük a látnivalókat és a dunai panorámát. Ezután a már ismert útvonalon a kompig sétálunk vissza, ahonnan átkelünk Nagymarosra és vonattal a Nyugati pályaudvar felé utazunk. Aki szeretne busszal is vissza tud jutni Budapestre egészen Újpest-városkapuig / M3 metró vagy Szentendrére, ahonnan Hévvel utazhat a Batthyány térig. Mindenkit útba igazítunk a kirándulás végén, eltévedni senki nem fog.
Visegrádon és Nagymaroson is van fagyizó ezeket útba ejtjük.
Szint +/- 60m Táv: 4 km
A Salamon-toronyig rövidke de kicsit meredekebb emelkedő visz fel.
A kirándulás során nem tartunk előadást, kulturális idegenvezetést, elsősorban a testmozgásra, közös kikapcsolódásra,
nézelődésre helyezzük a hangsúlyt.
FONTOS: Olyan természetkedvelők jelentkezését várjuk, akiknek nem okoz gondot a folyamatos gyaloglás A látványos helyeken lesz alkalom pihenésre, nézelődésre, fotózásra.
A kirándulás részvételi díja tartalmazza a szervezést, túravezetést.
Az alábbi jegyeket együtt vesszük meg majd a jegypénztárakban:
Nyugdíjas hajójegy 5.500 Ft
Salamon-torony és a palota nyugdíjas jegy összesen 1.650 Ft
Aki vonattal tervezi a hazautat komppal is fog utazni, ez 65 év felett ingyenes, az alatt 800 Ft.
Hazautazás: HÉV / vonat / busz, nyugdíjasoknak ingyenes.
Hegymánia Kft.
2085 Pilisvörösvár
Csobánkai út 10.
info kukac hegymania pont com
Kérjük, kérdését elsősorban írásban a bal oldali jelezze felénk, köszönjük.